Barátság

Az igazi barátság, az igaz kapcsolat mályen gyökerezik.

Terápiák során hallom az elfogadás, a szeretet, a megbocsátás általános alaptéziseit. Ilyenkor elgondolkodom, hogy tisztában vannak a saját belsővilágukkal, zsigerben töténikaz elfogadás, a megbocsátás vagy csak ismeri a rendszerük az alázatot ( de nem éli meg) és naívan fogadják el, bocsájtják meg. Mindenki másképp sérül, éli meg a csalódásait, tehát másképp fogad el, és bocsájt meg.

Fontos, hogy zsigerben történjen a változás, másként önmagunkat csapjuk be, hazudunk magunknak.

A lelkünk, a belsőénünk tisztában van vele, csak mi nem akarunk a belső hangunkra hallgatni. Elnyomja az egonk.

Belső énünk érzi kiben bízhatunk, ki az akire számíthatunk.

Számomra a barátság alapja a diszkréció. Ahhoz, hogy megosszam a legféltettebb titkaimat bíznom kell az egyénben. Ez egy paradoxia, mert fel kell vállalnom az ő gyengeségeit. 

Tehát, csak úgy kerülhetem el a sérüléseket, a annyit mondok el neki, amit felvállalhatok a nyilvánosság előtt is.

Rengetegen csalódnak nap mint nap a pletykapad miatt.

Miért gondolja bárki, hogy a barátnőjének nincs gyengéje, a felületes világ kényelmes társaság. A  pletykapadra kiülni csodálatos szórakozás lehet azon a szinten gondolkozó embereknek.

Itt érhetnek a sérülések a barátság  égisze alatt, mert elvárásaid vannak, azt hiszed: egy barát nem él vissza a titkoddal, hiszen az nem az ő titka- az a tiéd. 

Az igaz barát erős elvekkel, szilárd jellemmel kell rendelkezzen.